Nóri, Tokaj, Barcelona és a többiek – Ez történt eddig 2023-ban

Ha követsz egy ideje, olvashattad a 2023-as évről szóló blogbejegyzésemet (ha nem, ITT találod), ahol írtam szakmai, vállalkozói, családi, magánéleti és életmódbeli terveimről is.

Szeretek évet tervezni, de fontosnak tartom, hogy ne csak az iróasztalfiók mélyén porosodjanak az éves célkitűzések, hanem időről időre rápillantsak ezekre a január elején kardinálisnak vélt gondolatokra. Azért is jó elővenni, mert a „Jaj, mennyi mindent nem csináltam meg, sem kezdtem még el!” érzés mellett szívmelengető tud lenni, amit igenis megvalósítottál akár anyaként, nőként, kollegaként, vállalkozóként, barátként vagy egyáltalán önmagad JÓL-létéért.

Nem tagadom, voltak nehézségeim az év első hónapjaiban, de ebben az évben, ha olvastad a bejegyzésemet, tudhatod, hogy a szavam: az ÖRÖM, így igyekszem – minden hurráoptimizmust félretéve – ennek a szónak a szellemiségben megélni a napjaimat. Mindig jól megy? Dehogy, de egyre jobban! 😅

AMI MÁR MEGVALÓSULT:

DIÉTÁK & ÁLMOK, EGÉSZSÉG, MAGÁNÉLET, CSALÁD

DIÉTÁK & ÁLMOK

A tavalyi egyéni coach képzés után idén beneveztem a team coach és kiscsoportos facilitátori képzésre, és annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, folytatom tovább, és már a nagycsoportos programra is beneveztem, ami akár nagyobb létszámú eseményekre is felkészít és része a szervezetfejlesztés is. Szuper csapatban tanulok ismét Wiesner Edittől, így hétről hétre egyre inspiráltabbnak érzem magamat a klubon túli, olyan csoportos programok indításában, ahol személyesen is találkozhattok velem.

Idén ismét nagy sikerrel futott a Frissítő Tavasz tanfolyamom és az év elején csatlakozó tagok is sikerrel simulta a Diéták & Álmok klub csapatába. Hamarosan újra lehetőség lesz ám csatlakozni! Ha már most tudod, hogy jönnél, iratkozz fel a várólistára, hogy tuti értesítést kapj róla!

TESTI-LELKI Egészség

Ha már az öröm az idei jelszavam, egyértelmű volt, hogy az egészség/életmód kérdést is valahol ezen aspektusból igyekszem alakítani. Megélve a saját természetemet, amihez hozzátartozik erősen, hogy mi az, ami tölt, és mi az, ami neeeem.

Így hangsúlyosabb szerepet kapott az étkezésen és mozgáson túl a feltöltődés. Voltak pillanatok ebben a 4 hónapban, amikor csak az segített, hogy nagyon tudatos és kitartó voltam például az alvásommal kapcsolatban, és volt, amikor az segített, hogy megengedőbb voltam magammal mozgás terén. Néha persze túlságosan is, külső szemlélők számára egész biztosan. 😂

Régóta foglalkozom már önismerettel, így már amiatt sem bántom magamat, hogy szükségem van arra, hogy előre „rápihenjek” egy-egy nagyobb munkára, hiszen akkor sokkal gyorsabban és hatékonyabban megy, mint görcsösen kiizzadva magamból duplaannyi idő alatt.

Ebben az időszakban volt a már nem is olyan kislányom gimis felvételije, amihez igyekeztünk a lehető legnyugodtabb hátországot biztosítani, de a legnagyobb meglepetésemre bennem közel 30 éves sebeket tépett fel a saját középiskolai felvételimmel és iskolaválasztással kapcsolatban. Anélkül, hogy ezzel őt terheltük volna, sikerült magamból kidolgozni, és már megértéssel, nyugalommal tudok a helyzetre ránézni. Ebben nagy segítségemre volt a férjem, a coach-barátnők jól irányzott kérdései, egy jó beszélgetés anyukámmal, és hogy hagytam, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül minden érzés kijöjjön belőlem. Érdekes tapasztalás volt, hogy a kislányom felvételije által én is gyógyulok. 

Magánélet, család, barátok

Azt hiszem, ez ment a legjobban eddig mind közül! 😊

Terhek itt is voltak, mint kétségbeejtő megbetegedés, gyász, anyagi kár, de elképesztően hálás vagyok és nagyban hozzájárult a mentális jóllétemhez az alábbi pár esemény:

Minden egyes hónapban volt páros kiruccanásunk a férjemmel:

• Először az évtervezés január elején a Mala Gardenben, majd némi izgulás, mert Lili központi felvételit írt. (Van köztetek még, aki ezt most élte át szintén?)

• Februárban a nagycsaládi síelés Nassfelden, ahova meglehetősen kalandosan érkeztünk meg, és ahonnan át-átszöktünk randizni a szomszéd városba vagy Olaszországba. Szuper volt Udine belvárosának kis utcáin sétálni és felfedezni egy eldugott kis éttermet, ahova érezhetően a helyiek jártak, és minden fényűzést mellőzve csodás, tápláló ebédet kaptunk (ezt az utóbbi időben nagyon tudom értékelni): egy nem túl fűszerezett, de az alapanyagainak köszönhetően ízgazdag, amolyan téli „mindent bele” levest, amiben volt lencse, bab, répa, brokkoli, kelkáposzta/mándold, illetve egy gombás házitésztát, ami látszólag minden faksznit nélkülözött, mégis szuper ízélmény volt. Imádom ezeknek az ételeknek és helyeknek a hányaveti eleganciáját, és azt is, hogy ebben Norbi is annyira partnerem! Mire hazaértünk, kiderült, hogy Lilit behívják szóbelizni a megjelölt suliba!

• Márciusban a csodanős masterminddal és párjaikkal Tokajban és Bodrogkisfaludon hétvégéztünk, váltottunk meg világot, pihentük ki a szóbeli felvételis izgalmakat. Volt, aki túrázott keményen, olykor szakadó esőben, és volt, aki inkább Mádon fedezett fel magának egy cuki kis bisztrót. A teraszon a hősugárzó alatt ülve csodáltuk a tájat és élveztük a szezonális ételeket, és legalább a szánkat és az ízlelőbimbóinkat edzettük, na! 😃 Idegőrlő márciusunk volt, benne Lili szóbeli felvételijével és élete első táncversenyével, ez most pont így volt jó, és nagyon hálás vagyok ezért a társaságért, ahol mindenki más, de a szeretetteljes empátia egyértelműen közös. ❤️

• Április: hú, de vártam! Úgy volt, ahogy az év eleji bejegyzésben is írtam, hogy Párizsban ünnepeljük a házassági évfordulónkat, és 13 év után végre visszatérünk. No, hát Párizs nem így gondolta, és eggyel forróbb lett a belpolitikai helyzet, mint számunkra komfortos lett volna, így iránt változtattunk, és végül Barcelonában kötöttünk ki, ami így utólag a lehető legjobb döntés volt.

Barcelona, úúúúristen! Már a repülő felszállásakor patakokban folyt a könnyem! Tudod, amikor megindul veled a repülőgép, egyre csak gyorsít, gyorsít, majd felszáll…na, ott kirobbant belőlem, annyira boldog voltam, és Münchenben átszálltunk, úgyhogy majdnem teljesen megismétlődött az élmény. ❤️ Barcelonában arcon csapott az életöröm  már első este, pedig a csomagunk nem érkezett meg, de azt éreztem, hogy SEMMI nem tudja elrontani az örömömet. Azért szerencse, hogy volt nálunk egy váltás ruha. Lehet, hogy erről az útról majd külön is mesélek, akár életmód/gasztroszempontból is, ha szeretnétek!

…és ahogy hazaértünk Barcelonából, rá 2 nappal kiderült, hogy a kicsilányunkat is felvették az általa vágyott, 8 évfolyamos osztályba! ❤️

Hosszú voltam, és már itt is van május! Folyt. köv. 😊 Neked hogy telt eddig az év? Mit sikerült már megvalósítani a tervekből? Mi az, ami leginkább megmelengeti a szívedet?