Itt is vagyok az előző, 2023-es évösszegző blogbejegyzésem folytatásával, a 2024-es tervekkel 😊

Ahogy írtam, tavalyra a szavam az ÖRÖM volt, és szokás szerint január elején elvonultunk 3 napra egy klassz helyre vidékre, ahol nem csak a 2023-as évet értékeltük, hanem a 2024-as tervezés sem maradt ki. Idén úgy alakult egy családi helyzet miatt, hogy a kislányunk is csatlakozott hozzánk, így a saját szintjén ő is velünk évértékelt egyik nap és tervezett a másikon (vagy épp az egyik kedvenc David Walliams könyvével bekuckózott egy bögre kakaóval egy kényelmes fotelbe).

Sajnos a tervezős napra én lebetegedtem, fájt a fejem, türelmetlen és feszült voltam, ami mindenre alkalmassá tett, de arra, hogy nagyokat álmodjak és nagyban gondolkodjak, pont nem. Így 2 hete sikerült végre leülnöm egy nyugisabb délelőttön, hogy átgondoljam, mit is akarok valójában 2024-ben megvalósítani. Szavam is lett, amit majd a bejegyzés végén el is árulok. 😊

Átlapozva a tavalyi Year Compass-t, nagyon klassz volt visszaolvasni, hogy tulajdonképpen rengeteg minden megvalósult a kitűzött célokból. Volt, ami nem, de tavaly az utolsó napok egyikén egy segítő szakember segítségével sikerült szempontot váltanom a nehéznek megélt 2023 kapcsán, és mostmár a pohár nemhogy félig, hanem majdnem tele van. Ráadásul azt gondolom, hogy ha visszatekintek, minden nehézség megérte. ❤️

Mi mindent tervezek 2024-re?

Ez most 3 területre osztom, így szerintem neked is, nekem is könnyebben átlátható lesz. A három terület pedig: Diéták & Álmok, magánélet és egészség. Kezdjük is!

TERVEK 2024-RE:

DIÉTÁK & ÁLMOK, EGÉSZSÉG, MAGÁNÉLET, CSALÁD

DIÉTÁK & ÁLMOK

Úgy érzem, újra van nagy lelkesedésem fejleszteni, így a szakmai élet és vállalkozói szempontból előreláthatólag – és rugalmasan kezelve a kitűzött célokat – a fő fókuszom a Diéták & Álmok klubon, az életmódváltás segítő coaching-mentoring konzultációs folyamatokon lesz – akár kiscsoportos programként is, illetve pár újítást is tervezek, sőt tanulni is fogok.

A klubban jelenleg 100+ ember tesz nap mint nap az egészségéért, és minden nap teszek azért, hogy ez számukra hasznos és értékes legyen. Jelenleg ott tartunk, hogy

• 360+ recept,
• 70+ tudásanyag,
• minikurzusok
• segédletek és
• webinárok felvételei segítik az életmódváltókat a zárt felületen, ezen túl rendszeresen szokáskialakító kihívásokon vehetnek részt, amelyek táplálják a testet, a lelket és elmét is. 😊
• 2023-ban elkészült a mentességet jelző rendszerünk első fázisa is Andy kolleganőmnek köszönhetően. ❤️
• 2024-ben reményeim szerint lesz végre egy személyes klubtalálkozó is. 😊

Látni a fejlődésüket, eredményeiket pedig számomra is mindennap szívmelengető. A legszebb pedig az, hogy minden résztvevő más, más történettel, háttérrel, élethelyzettel, és lélekemelő, ahogy támogatják egymást is! ❤️

Ahogy tudhatod, most már coachként/mentorként, is segíteni tudom azt, aki megakadást észlel magán cukorbetegként vagy inzulinrezisztensként az életmódváltásban, és személyesen velem szeretne közvetlenül dolgozni (erre önmagában a klub keretei nem adnak lehetőséget). Így tavaly többekkel már 12 hetes folyamatokban fókuszáltan dolgoztunk, és csoda látni a fejlődésüket! Sőt teamcoach-csoportos facilitátorként csoportos, fókuszált programban is gondokozom, ahogy nagyobb lesz a személyes jelenlétem. ❤️

Idén a tervek között szerepel, hogy a Cukorbeteg Kismama Programot is némileg frissítem, sőt, új étrendekkel is  készülök. 😉

Amit tudok még, hogy továbbra sem akarok görcsösen kommunikálni a közösségi médiában csak azért, hogy az algoritmusok szeressenek. Hidd el, neked és nekem is jobb, ha nem nyilvánulok meg csak azért, hogy semmiről beszéljek, de arról habosan és hosszan! Hiszem, hogy hosszú távon csak az visz előre, ha önazonos tudok maradni, épp ezért vannak hangosabb és csendesebb időszakaim is, és ezzel a gondolatisággal egyre inkább együtt is tudok élni. 😊

Egészség

2023-ban, ami az egészségemet illeti, a fókuszom a feltöltődésen és mozgáson volt, legalábbis ezt tűztem ki célomul. Ha nagyon őszinte vagyok magamhoz, a feltöltődés egész jól ment, tele voltam örömprojekttel és az alvásom is rengeteget fejlődött, ugyanakkor a mozgással még úton vagyok. Biztos, hogy többet léptem, mint egy évvel ezelőtt, és ősszel el is kezdtem együtt dolgozni egy személyi edzővel, de ebben most van megtorpanásom, és idénre a jól kialakított szokások megtartása mellett (mert ugye ez is fontos) a mozgáson lesz a fő hangúly.

Szeretnék sokféle mozgásformát kipróbálni, és sok olyat, ahol elsősorban a figyelmem nem az alakformáláson van, hanem az inkább egy járulékos plusz. Tehát nem arra helyezném a fókuszt, hogy valamit azért csináljak, mert attól kerekebb, izmosabb, formásabb, vékonyabb, hajlékonyabb lesz, hanem arra, hogy élvezzem. Továbbá többet lenni a friss levegőn, sőt, többet kertészkedni. ❤️

Ami az étkezést illeti, azt hiszem, hogy az már tényleg elég jól megy. Ha most azt kérdezed magadban, hogy miért nem megy ez nekem tökéletesen, ha másoknak is ebben vagyok segítségére, akkor nos, azért, mert én sem vagyok robot, ahogy te sem. Ráadásul nem gyúrok orthorexiára, és amikor végre eljutok egy távoli országba, akkor nagyobb a helyi gasztronómia iránti kíváncsiságom, minthogy grammra elszámoltassam magamat az alapanyagok tekintetében. Meg nyilván van már elég nagy rutinom abban, mit, hogyan próbáljak kompenzálni, és mi tesz jót a vércukorháztartásomnak és a beleimnek. Ami viszont az étkezéssel kapcsolatban mégis cél 2024-re, az a még több zöldség fogyasztása és a húsevés racionalizálása.

Nekem az segít évek óta, hogy ahogy megtervezem éves, havi és heti, napi szinten a munkámat, a családi teendőket, úgy van egy Nóri-sávom is minden naphoz, ahol ott szerepel, amit mindenképp meg akarok valósítani magammal kapcsolatban.

Ebben szerepel étkezés, mozgás, folyadékfogyasztás, alvás, de a barátnőzés és a kozmetikus is. 😊

Mindig, minden sikerül? Dehogy, de sorvezetőként, emlékeztetőként segít az útontartásban, és biztos eggyel többet teszek magamért, mintha semmi nem tennék, vagy meg se próbálnám. 😊

Ami még biztos, hogy folytatom a lelki munkát is, mert a fene akar dédelgetni tovább traumákat. 😊

Magánélet, család, barátok

Az évben lesznek meghatározó pontok, mint például

• Az idei nagycsaládi síelés, ahol bár idén úgy döntöttem, nem síelek, lesznek túráink és randijaink is a férjemmel, és nagy valószínűség szerint átruccanunk Olaszországba is, mert az mindig olyan jó. 😊
• Tavasszal elvisszük Tenerifére férjem szüleit, akik a kislányunkkal egyetemben most ülnek először majd repülőgépen, és mindhárman szuper izgatottak! Hozzáteszem, egyikünk sem járt még a Kanári-szigeteken, így örömmel fedezzük fel! ❤️
• Cél, hogy továbbra is olyan feltöltő programjaim/programjaink legyenek, ahova nem tudom/se akarom elvinni a laptopot, és a családi nyaralásunkat minimum így megélni. Tavaly nagyon jólesett a gépnélküliség, fejlődőképes vagyok, megtartom. 😅
• Szeretnék megint kijutni az Apukám legalább egyik nemzetközi vívóversenyére. Veterán világversenyekre jár 75+ évesen, és még sikeres is, elképesztő!
• Szeretnék újra táncolni járni, amit imádtam, de valahogy kikopott az életemből, és 2023-ban ez nem jött össze.
• Az évre több kapcsolódásra vágyom, nem csak vállalkozói, hanem családi és baráti szinten is, és sok-sok számomra kedves, akár rég nem látott ismerőssel találkozni. ❤️

Ezek egyelőre a már kitűzött célok. Még van pár gondolat és úti cél a tarsolyban, de ezek még képlékenyek.

Az idei szavam pedig ez: KAPCSOLÓDÁS. Szóval a fentiek megvalósításában ez mindenhol szempont lesz!

Te választottál szót magadnak idénre? Mi szólított meg? Örömmel veszem, ha megírod nekem akár kommentben. 😊

Január: Tervezés & Felvételi

Most már 5. alkalommal páros évösszegzéssel és évtervezéssel indítottuk az évet a férjemmel, ami mindig nagyon felemelő, egyszersmind tükröt tartó élmény számunkra. A szó pedig, amit 2023-ra választottam: az ÖRÖM volt.

Az egyik fontos felismerésem volt, hogy több örömteli megélésre vágyom az életemben, elfáradtam segítőként és vállalkozóként, sőt anyaként és feleségként is. Tudtam, hogy 2023-ban szülőként hangsúlyosabban támogatnom szükséges a kislányomat, akivel közösen úgy döntöttünk, hogy megpróbál bekerülni egy jó nevű gimi 8 évfolyamos osztályába, mert kijelentette, hogy ő egy bizonyos amerikai egyetemen akar majd doktorálni. Hát ki vagyok én, hogy elvegyem az álmait?! 😊

Nem is gondoltuk, hogy ez a folyamat a szülők számára is milyen megterhelő, még úgy is, hogy mi erre lehetőségként, de nem az egyetlen járható életútként tekintettünk.

Azt meg pláne nem gondoltuk, hogy az egész bennem milyen régi, elfojtott iskolai sérüléseket tép fel, amiket nyilván nem akartam a lányomra terhelni…és ez még csak a kezdet volt.

A jó hír, hogy ez olyan jól sikerült, hogy ő azon gyerekek közé tartozott, akik széles mosollyal jöttek ki az amúgy egyáltalán nem könnyű írásbeliről.

Február: Síelés & Betegség

Az a jó a felvételiben, hogy hónapokig elhúzódik, és mindig van miért izgulni, a következő körünk az volt, behívják-e Lilit szóbelizni. Közben annyira lebetegedett, hogy alig tudott enni, és eljött az a pillanat, amikor minden étkezési elvemet félretéve csak és kizárólag az volt a szempont, hogy valami használható bekerüljön a gyerekbe, hiszen a gyógyuláshoz is energiára van szüksége.

El nem tudom mondani, hogy mennyire sz@r és lelkileg megterhelő, amikor tehetetlen vagy és nem tudsz igazán segíteni a gyermekednek, illetve amivel orvosi tanácsra gyógyítgatnád, enyhítenéd a fájdalmát, még az is fájdalmas neki, és igazából az orvosok is csak tippelgetnek, tanácstalanul állnak fölötte.  

Nem akarom messzemenően részletezni, de onnantól kezdve, hogy a mozgó tejfogak kikerültek a buliból, napról napra jobban lett. A gyógyulás már egy nagycsaládi síelés alatt gyorsult fel igazán, és már makkegészségesen jött haza feltöltődve. Az apukája és én kevésbé, annak ellenére, hogy a családunknak hála, mi el-el tudtunk menni randizni is.

 Tovább is van, de a szülihónapom ellenére alig vártam, hogy vége legyen.

Március: Szóbeli & Tokaj

Amikor hazaértünk a síelésből, megkaptuk az értesítést, hogy Lilit szeretettel várják a kiválasztott suliban szóbelire. Nem volt könnyű menet, és bevallom, meg is lepett, hogy milyen hosszú volt. A felvételiztető tanárok nagyon helyesek voltak, de Lili annyira leszívva jött ki, hogy aznap délután és este szinte folyton evett. El is gondolkoztunk azon, hogy akarjuk-e ezt, jó lesz-e ez neki hosszú távon….és akkor még jött pár hét izgulás a tényleges végeredményig.

Addig is március végén a legkedvesebb mastermind csapatommal és párjaikkal együtt hétvégéztünk Tokajban, illetve Bodrogkisfaludon, ahova már szinte visszajárunk évről évre kicsit ventillálni, áramoltatni a női energiát és némileg világmegváltani is, de leginkább feltöltődni. 😊

Eredetileg kirándulni érkeztünk, és a csapat elszántabbik része esőben is nekiindult, a másik része pedig elment Mádra gasztrománkodni. Igen, az utóbbiak közé tartoztam…:-D

Április: Barcelona, I’m in love & SIKEEER!

Hú, de vártam! Úgy volt, ahogy az év eleji bejegyzésben is írtam, hogy Párizsban ünnepeljük a házassági évfordulónkat, és 13 év után végre visszatérünk. No, hát Párizs nem így gondolta, és eggyel forróbb lett a belpolitikai helyzet, mint számunkra komfortos lett volna, így irányt változtattunk, és végül Barcelonában kötöttünk ki, ami így utólag a lehető legjobb döntés volt.

Barcelona, úúúúristen! Már a repülő felszállásakor patakokban folyt a könnyem! Tudod, amikor megindul veled a repülőgép, egyre csak gyorsít, gyorsít, majd felszáll…na, ott kirobbant belőlem, annyira boldog voltam, és Münchenben átszálltunk, úgyhogy majdnem teljesen megismétlődött az élmény. ❤️ Barcelonában arcon csapott az életöröm már első este, pedig a csomagunk nem érkezett meg, de azt éreztem, hogy SEMMI nem tudja elrontani az örömömet. Azért szerencse, hogy volt nálunk egy váltás ruha. Erről az útról meséltem is külön, eléred Instagramon és Facebookon, de ha jól látom a Diéták & Álmok Klubban eresztettem bővebb lére az élménybeszámolót.

…és ahogy hazaértünk Barcelonából, rá 2 nappal kiderült, hogy a kicsilányunkat is felvették az általa vágyott, 8 évfolyamos osztályba! ❤️

Május: Szelidítés & Táncverseny

Még a márciusi elvonuláson mesélte a Wonderwomen egyik csapattagja, hogy volt Dora Gyula „Hogyan szelídítsünk férfit?” 2 napos tréningjén, amit egy közös párkapcsolati mediátor ismerősünk ajánlott neki, és szerinte minden nőnek receptre kéne felírni ezt a programot. Májusban erre pont szembejött velem a lehetőség, és bár épp senki nem volt a közelemben, aki ráért volna velem jönni, lenyomtam a gombot, és jelentkeztem. Bevallom, én direkt nem merültem el Gyula videóiban, írásaiban, csoportjában, így nagyon prekoncepcióm se volt, csak hallottam róla, hogy van, akinek nagyon betalál, és van, aki nagyon lázad ellene.

Szóval egy életem, egy halálom, elmentem. Amíg a regisztrációnál sorban álltam, és néha megjelent Gyula, azt éreztem, hogy hú, messziről indulunk, ha ez lesz a stílus, de azt kell mondjam, egy életre meghatározó élmény volt, rengeteg klassz és olykor fájdalmas felismeréssel, és ma már én is azt gondolom, hogy minden nőnek ott a helye. Szerintem rengeteg időt, energiát, értetlen, olykor megalázó helyzetet, álmatlan éjszakát és szétsírt arcot fogsz megspórolni magadnak, és ha lányod van – de ha fiad is, neki se mindegy, milyen női mintát/példát mutatsz.

Az már csak hab volt a tortán, hogy 2 napig annyit nevettem…nem, térdcsapkodósan röhögtem, mint szerintem 20 éve nem, szóval már csak ezért is megérte volna. :-)

(Gyula, ha olvasod, elvittem a követ Uluwatuba és eldobtam…)

A hónapot megkoronázta Lili első csoportos, látványtánc versenye, ami óriási élmény volt. Én gyerekként táncoltam (inkább táncolGATtam), és csúcs jó volt látni, milyen tehetséges. ❤️

Június: Szülői & Szülinap

Az első kisgimis szülői értekezlet a leendő osztályfőnökkel. Nagyon őszintén kevés olyan szülői értekezleten jártam eddigi szülőségem során, ami ne lett volna túl hosszú, túl unalmas és ne lehetett volna egy jól irányzott e-mailben összefoglalni a lényeget, mert a személyes jelenlét pont semmi pluszt nem adott az egészhez. Na, viszont itt szembesültünk azzal, hogy lehet ezt JÓL is csinálni, aminek a végén hálával teli szívvel azt érzed, hogy a gyereked megkapta a lottó 5-ös osztályfőnököt, aki ráadásul még pszichológus is, és minden egyes mondatánál csak bólogatni tudtunk, olykor párás tekintettel, hogy nem hisszük el, hogy ilyen tényleg létezik! ❤️

Június azért is különleges, mert 11 éve ilyenkor született a már nem is olyan kicsi lányunk. Ilyenkor 2 napos buli van, egy kispajtis zsúr meg egy családi, ahova ilyenkor én prezentálom a tortát, mert „Mama, a tiéd a legfinomabb!” Hát, nehéz ennek ellenállni…:-D

Rá 2 nappal pedig team coach-ként és csoportos facilitátorként is sikeresen levizsgáztam a Lemma Coachingnál, Wiesner Edit mestercoach támogató szervezésében. Rééémesen izgultam, mert ráadául ez a szakma előtt történt, sok számomra is ismeretlen coach-kolléga előtt. Meglepetésemre sokkal jobban éreztem magamat ebben a helyzetben, mint gondoltam, ráadásul annyi kedves és pozitív visszajelzést kaptam, hogy utána annyira fel voltam dobva, hogy alig tudtam elaludni. ❤️

Július: Bali, On The Spot, Robin Lim & Meglepetés

Csak egy szó: Bali. Ahogy írtam, erre az évre a szavam az ÖRÖM volt, és amikor év elején felfedezte a férjem egy szuper cuki dél-afrikai pár Baliról szóló videóit a Youtube-on, akkor világossá vált, hogy idén a szigorúan kettesben eltöltött nagy utazásunk célállomása Bali lesz. Március végén vettünk egy nagy levegőt és le is foglaltuk a repülőjegyünket.

Az Insta-oldalamon több mindent megosztottam erről az utazásról, ha van kedved, nézd meg ott, külön highlight is van róla. Számunkra sokkal többet adott Bali, mint akár reméltük. Az egyértelmű volt, hogy szeretnénk a 2,5 hét alatt egy kulturálisabb részt és egy pihenősebb, tengerpartosabb részt is, mégse legyen „túléltük Balit” zsúfoltságú az egész lenyomata.

Na, ehhez képest már az első napon annyi élmény ért, hogy bár a nap végére nagyon fáradtnak kellett volna magamat éreznem, teljesen fel voltam töltődve.

Az az igazság, hogy rengeteget tudnék Baliról írni, mert Bali csodálatos, és ha főleg nem a digitális nomádoktól hemzsegő, szerintem élhetetlen részekre mész, akkor tapasztalod meg az igazi Balit, a végtelenül szeretetteljes embereket, a belső nyugalmat és biztonságérzetet. Sehol a világon nem éreztem magamat annyira biztonságban, mint ott.

Amit még az Instán sem meséltem el, de volt egy végtelenül fontos pont, ami az elmúlt évben csontig hatoló és meghatározó volt. Személyes lesz, kezeld érzéssel, kérlek!

Mindig úgy gondoltam, hogy bár végül császármetszéssel született a lányunk, nem volt traumatikus a szülésem. Leginkább azért, mert egy óriási családi tragédia után csak és kizárólag az volt szempont, hogy ez a pici lány egészségesen és élve érkezzen meg a családi életünkbe. Ráadásul a sebem nagyon gyorsan gyógyult és én annyira boldog anyukája voltam, hogy ez nem is foglalkoztatott.

Egészen most tavaszig, amikor elém keverte a YouTube az On the spot 9 hónap alatt a Föld körül dokusorozatát, benne azzal a résszel, amikor Eszter és András az első babájukat várva filmet készített a Yayasan Bumi Sehat szülészeti klinikán Robin Lim amerikai-fülöp-szigeteki szülésznővel. Huh, aki látta, tudja…aki még nem látta, nézze meg!

Az utolsó ubudi napunk délutánján épp uzsonnáztunk egy klassz kávézóban (Suka Kopi), amikor csak úgy ránéztem a Waze-re, hogy vajon mégis mennyire van tőlünk a Bumi Sehat…12 percre a szállásunktól! Úgyhogy mondtam Ketutnak, a vendéglátónknak és a férjemnek, hogy „Fiúk, ide engem el kell vinnetek!”, és már indultunk is az ubudi csúcsforgalomban, ahol 2 km-t kb. 1 óra alatt tesz meg az ember. Szóval „száguldottunk” a Bumi Sehatba, ami egyszerű, mégis végtelenül nyugalmat árasztó, békés környezetben fogadott, és ahol Robinnal végül sajnos nem találkoztunk, de megtaláltuk a vitrinben a magyar nyelvű Gyermekágy című könyvét.

A nagy meghatottságomban ezzel a lendülettel az egyik padon felejtettem útlevelestül, pénztárcástul, mindenestül a hátizsákomat, amit akkor vettem észre, amikor Whatsapp-re jött egy üzenet a központtól, hogy „Anya, itt felejtetted a táskádat, eltesszük neked, amíg megérkezel!” Mekkora szerencse, hogy az adományozásnál felvették az elérhetőségeimet! …és hogy mennyire jellemző Balira az egész: végül a házigazdánk és a felesége robogóra pattanva mentek vissza a táskámért, Whatsapp-videóban közvetítették, ahogy ellenőrzik, hogy mindenem megvan-e, pénz, útlevél, kártyák, stb., és nekem nem kellett egy pillanatig sem aggódnom amiatt, hogy meglesz-e minden és hogy egy kvázi vadidegen nyúlt a táskámba és pénztárcámba. ❤️

Ó, és a legviccesebb: Dohában, éjjel kettőkor, a csatlakozásnál sorban állva kibe futottam bele? Az orvosomba, aki mint kiderült, szintén Balin volt 2 hétig! :-D

Többezer kép készült Balin, még nincs is mind leválogatva, így próbáltam párat itt is megmutatni. Még úgy is ennyi kép lett, hogy nagyon figyeltem arra, hogy ne csak a kamerán/okostelefonon keresztül lássam Balit, hanem jelen legyek, és még így is egy csomó mindenről nem is lett kép. Nagy általánosságban elmondható, hogy bár 2,5 hét hosszú időnek tűnik, Balin viszont annyira döbbenetesen sok látnivaló és megélnivaló van, hogy biztos, hogy szeretnénk még egyszer, némileg hosszabban is felfedezni, akár már a lányunkkal együtt, mert azért a végére már nagyon hiányzott, főleg a 26,5 órás hazaút során.

Augusztus: Toszkána, Umbria & Osztálykirándulás

Csak hogy kimaxoljuk a nyarat, és némileg családilag is töltődjünk a lányunkkal, augusztusban 11 napot Toszkánában és Umbriában töltöttünk. Toszkánában egy mesés farmon volt a szállásunk Firenze közelében, ahol úgy reszeltek a kabócák, hogy simára egyengették minden idegszálamat. Ráadásul egy olyan apartmant sikerült kifognunk, ami pont olyan kis otthonos volt, mintha egy ismerőstől kölcsönkaptuk volna a családi nyaralóját, felszerelve minden fontossal, de semmi extrával egy olajfaültetvény kellős közepén, ahova már megérkezni is kaland volt minden egyes kirándulásunk után. 😊

Már többször jártunk Toszkánában, mindig lenyűgöz! Az is, hogy olaszul minden sokkal jobban hangzik, szoktam mondani, hogy még a pöcegödör is sokkal szexibben hangzik olaszul. 😅

Idén délebbre is lemerészkedtünk, így voltunk Montalcino-ban, Montepulciano-ban, Assisiben újra, Perugiában, Arezzo-ban, és persze lazítottunk is. Hazafelé pedig megálltunk egy délutánra és éjszakára Padovában, ami szintúgy kellemes meglepetés volt, és az egész út során itt ettük a legfinomabb vacsorát egy véletlenszerűen, már szuper éhesen kiválasztott kis vendéglőben.

Az augusztusban még azt imádtam, hogy Lili új sulijában az osztályfőnök osztálykirándulni vitte a gyerekeket családostul, kiskutyástul Zebegénybe, ahol egyrészt a gyerekeket csapatépítette és régi diákjai meglepetésével ajándékozta meg őket, miközben mi, szülők is különféle meglepetést készítettünk elő a saját gyerekeinknek akkora, amikor majd ballagni fognak – 8 év múlva.

Hazafelé már egy új kispajtival és anyukájával kiegészülve felfedeztük Nagymaroson a Sakura cukrászdát, ahol egész elképesztő mennyiségben és minőségben találtam cukormentes desszerteket, és ahol még a pultban álló kolléga is csípőből tudta, hogy milyen édesítőt használnak, és melyik sütiben, milyen alapanyagok és mennyi szénhidrát van. Juhú! ❤️

Szeptember: Becsöngettek & Mammográfia

Becsöngettek, a lányom kisgimnazista lett, neeeem hiszem el! „Mikorlettekkora”??? Most, hogy ezt 2024 januárjában írom, már nyugodtan kijelenthetem, hogy tök jó döntés volt, hogy iskolát váltottunk. A suli, ahhoz képest, hogy „versenyistállónak” bélyegzik, eddig kifejezetten teljesíthető, a légkör támogató és emberi, az ofőről még mindig csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, de a legfontosabb: Lili vidáman megy suliba és vidáman jön haza suliból. Esküszöm, a saját iskolai élményeimet is gyógyítja…

Az On The Spot videóját Bali után pár héttel ismét megnéztem, és tudatalatt annyira beütött, hogy amikor legközelebb szembejöttek velem Robin Lim könyvei egy könyvesboltban, az összes, szülés körüli traumám felszínre tört. Most többek között azon is vagyok, hogy mindezt feldolgozzam. Ilyen év ez..

10 év után végre találkoztam egy jó barátnőmmel, akivel ugyanott folytattuk, ahol abbahagytuk, és aki ebben az évben megküzdött a mellrákkal, de szerencsére jól van már. Ez engem is fejbekólintott, hogy igencsak ideje végre bejelentkeznem az aktuális mammográfiára. Lekopogom, minden rendben van. Remélem, te is jársz rendszeresen szűrésre!

Október: Verkli & Barátnő

Októberre jól beindult minden: a suli, a táncórák, a hegedű, a szolfézs, és eddigre kezdtem azt érezni, hogy a napi kb. 8 órás itthoni időm lecsökkent lényegében 5-re, és nagyon éreztem annak a 3 órának a hiányát. Ugyanakkor nagyon élvezem, hogy Lilit épp ebéd után kapom meg a suliból, és a hazafelé úton jókat beszélgetünk vagy kettesben, vagy a szomszéd utcában lakó osztálytársnőjével hármasban.

Ó, és ekkorra már 1 hónapja jártam a személyi edzőhöz, és végre elkezdtem érezni a kondimon a hatását. ❤️

Ekkorra már sokadjára sétáltunk egy nagyot Andrási Nórival (TÉNÉ, Nóra mindenmentes konyhája, mindenmentes.hu), kivesézve az étrendeket, coachingot, amit menet közben mindketten elvégeztünk, az anyaság-vállalkozás-énidő szentháromságának egyensúlytalanságát, sikereinket, kihívásainkat, és mostanra bátran kijelentem, hogy barátnőre leltem benne, amiért hálás vagyok.

November: Nehéz & Fogadóóra

Amikor címszavakban felírtam, hogy melyik hónapban, mi fontos történt, akkor erre a hónapra csak ennyit voltam képes írni, hogy: nehéz. Azt éreztem, hogy ha nem lett volna tele örömprojekttel az év, megkattantam volna. Mintha minden régi fájdalmam egyszerre bugyogott volna fel. Nyilván figyelmet kértek, hogy végre ne cipeljem őket tovább.

A legjobb a hónapban az volt, hogy a gyerkőc sulijában fogadóórát tartottak, ahol pár tanárral megismerkedtünk, és megint azt tapasztaltuk, hogy szuper helyre került a lányunk, ahol a szülők és tanárok között abszolút partneri és támogató a kommunikáció. Teljesen feldobódva léptünk ki a suli ajtaján.  

Ó, és volt pár nagyon jó ebédem, beszélgetésem Angliában élő Anita barátnőmmel, Virág mediátor- „unokasógornőmmel”, végre eljutottam kedvenc kozmetikusomhoz Mirihez is, ezek mind-mind segítettek, hogy eggyel könnyebb legyen.

December: Táncgála & Családállítás & Szilveszter

Az egyik kedvenc időszakom, mert ilyenkor van a kicsi lányom éves karácsonyi táncgálája, amit a művészeti suli kortárstánctanára elképesztően profin összerak, és valódi szórakozás nem csak a gyerekünk miatt, hanem a többi táncprodukció miatt is.

Decemberben mindig összegyűlünk a Wonderwomen mastermind csapattal, A Csajokkal is, és most ráadásul Farkas Viki (Kicsi Vú) barátnőnk első családállításán vehettünk részt, ami annyira szuper és felismerésekkel teli volt mindannyiunk számára, hogy már alig várom, hogy a nagyközönség számára is meghirdesse az első nyilvános programját, hogy ajánlhassam nektek.

A karácsonyunk kifejezetten nyugis volt kiscsaláddal-nagycsaláddal, szilveszterkor pedig egy hirtelen bedobott ötleten felbuzdulva, színházban voltunk Anzsi barátnőmékkel. Csányi Sándor „Hogyan értsük félre a nőket?” 2. részét néztük meg, pont tökéletes szórakozás volt évzárásként. Hozzáteszem, vállalkozói szemmel is lenyűgöző volt látni, milyen profin volt felépítve az egész este.

Na, és ez volt az első pillanat, amikor a vállalkozósdi is szóba jött ebben az évösszegzésben.

Zárógondolatok

Írhattam volna nagyon szemfülesen ide-oda becsempészve egy-egy gondolatot a sikeres programjaimmal és a szívbéli és hatékony konzultációimmal kapcsolatban, de ahogy láthatod, ebben az évben a Diéták & Álmokon, mint vállalkozás volt a legkevesebb fókuszom. Nagyon őszintén, talán 1-2 órát dolgoztam (a Diéták & Álmok Klub nem állt meg), volt, hogy hónapokig a háttérben semennyit se, és egy kezemen meg tudom számolni, hogy hányszor dolgoztam 8 órát vagy annál többet.

Most lehet, hogy azt gondolod, ezt hogy a fenébe csináltam…Talán még egy kicsit fel is sóhajtottál, hogy de mázlista vagyok és milyen jó nekem, és egyáltalán mi a csudát éltem akkor meg itt nehezen?!

Nem fogok nagy varázsos titkokat elárulni, de valószínűleg az előtte beletett 9 évet, és a 2016-2020-ig az akár napi 14-16 óra munkát már kevésbé irigyelnéd.

Erre az évre egyszerűen szükség volt, hogy visszataláljak a belső hangomhoz. Intuitív vállalkozóként kezdtem anno, majd kb. 6 évet tanultam különböző magas színvonalú vállalkozó- és vállalkozásfejlesztési programokban, amikért nagyon hálás vagyok, de azt éreztem, hogy menet közben a saját belső hangomat már nem hallom eléggé, és nem tudtam úgy adni, ahogy szerettem volna.

Hogy hova jutottam? Erről majd a következő bejegyzésemben mesélek.

Ahogy visszanéztem a 2023-as fotóimat, lehet, hogy csinálok egy gasztronómiai válogatást is, ha van rá igény. Írd meg szívesen, olvasnád-e!

Szuper kitartó vagy, ha idáig elolvastad! :-)

Ha pedig van kérdésed, gondolatod, felismerésed, amit megosztanál velem, örömmel olvasom, írd meg!

Ha követsz egy ideje, olvashattad a 2023-as évről szóló blogbejegyzésemet (ha nem, ITT találod), ahol írtam szakmai, vállalkozói, családi, magánéleti és életmódbeli terveimről is.

Szeretek évet tervezni, de fontosnak tartom, hogy ne csak az iróasztalfiók mélyén porosodjanak az éves célkitűzések, hanem időről időre rápillantsak ezekre a január elején kardinálisnak vélt gondolatokra. Azért is jó elővenni, mert a „Jaj, mennyi mindent nem csináltam meg, sem kezdtem még el!” érzés mellett szívmelengető tud lenni, amit igenis megvalósítottál akár anyaként, nőként, kollegaként, vállalkozóként, barátként vagy egyáltalán önmagad JÓL-létéért.

Nem tagadom, voltak nehézségeim az év első hónapjaiban, de ebben az évben, ha olvastad a bejegyzésemet, tudhatod, hogy a szavam: az ÖRÖM, így igyekszem – minden hurráoptimizmust félretéve – ennek a szónak a szellemiségben megélni a napjaimat. Mindig jól megy? Dehogy, de egyre jobban! 😅

AMI MÁR MEGVALÓSULT:

DIÉTÁK & ÁLMOK, EGÉSZSÉG, MAGÁNÉLET, CSALÁD

DIÉTÁK & ÁLMOK

A tavalyi egyéni coach képzés után idén beneveztem a team coach és kiscsoportos facilitátori képzésre, és annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, folytatom tovább, és már a nagycsoportos programra is beneveztem, ami akár nagyobb létszámú eseményekre is felkészít és része a szervezetfejlesztés is. Szuper csapatban tanulok ismét Wiesner Edittől, így hétről hétre egyre inspiráltabbnak érzem magamat a klubon túli, olyan csoportos programok indításában, ahol személyesen is találkozhattok velem.

Idén ismét nagy sikerrel futott a Frissítő Tavasz tanfolyamom és az év elején csatlakozó tagok is sikerrel simulta a Diéták & Álmok klub csapatába. Hamarosan újra lehetőség lesz ám csatlakozni! Ha már most tudod, hogy jönnél, iratkozz fel a várólistára, hogy tuti értesítést kapj róla!

TESTI-LELKI Egészség

Ha már az öröm az idei jelszavam, egyértelmű volt, hogy az egészség/életmód kérdést is valahol ezen aspektusból igyekszem alakítani. Megélve a saját természetemet, amihez hozzátartozik erősen, hogy mi az, ami tölt, és mi az, ami neeeem.

Így hangsúlyosabb szerepet kapott az étkezésen és mozgáson túl a feltöltődés. Voltak pillanatok ebben a 4 hónapban, amikor csak az segített, hogy nagyon tudatos és kitartó voltam például az alvásommal kapcsolatban, és volt, amikor az segített, hogy megengedőbb voltam magammal mozgás terén. Néha persze túlságosan is, külső szemlélők számára egész biztosan. 😂

Régóta foglalkozom már önismerettel, így már amiatt sem bántom magamat, hogy szükségem van arra, hogy előre „rápihenjek” egy-egy nagyobb munkára, hiszen akkor sokkal gyorsabban és hatékonyabban megy, mint görcsösen kiizzadva magamból duplaannyi idő alatt.

Ebben az időszakban volt a már nem is olyan kislányom gimis felvételije, amihez igyekeztünk a lehető legnyugodtabb hátországot biztosítani, de a legnagyobb meglepetésemre bennem közel 30 éves sebeket tépett fel a saját középiskolai felvételimmel és iskolaválasztással kapcsolatban. Anélkül, hogy ezzel őt terheltük volna, sikerült magamból kidolgozni, és már megértéssel, nyugalommal tudok a helyzetre ránézni. Ebben nagy segítségemre volt a férjem, a coach-barátnők jól irányzott kérdései, egy jó beszélgetés anyukámmal, és hogy hagytam, hogy lelkiismeretfurdalás nélkül minden érzés kijöjjön belőlem. Érdekes tapasztalás volt, hogy a kislányom felvételije által én is gyógyulok. 

Magánélet, család, barátok

Azt hiszem, ez ment a legjobban eddig mind közül! 😊

Terhek itt is voltak, mint kétségbeejtő megbetegedés, gyász, anyagi kár, de elképesztően hálás vagyok és nagyban hozzájárult a mentális jóllétemhez az alábbi pár esemény:

Minden egyes hónapban volt páros kiruccanásunk a férjemmel:

• Először az évtervezés január elején a Mala Gardenben, majd némi izgulás, mert Lili központi felvételit írt. (Van köztetek még, aki ezt most élte át szintén?)

• Februárban a nagycsaládi síelés Nassfelden, ahova meglehetősen kalandosan érkeztünk meg, és ahonnan át-átszöktünk randizni a szomszéd városba vagy Olaszországba. Szuper volt Udine belvárosának kis utcáin sétálni és felfedezni egy eldugott kis éttermet, ahova érezhetően a helyiek jártak, és minden fényűzést mellőzve csodás, tápláló ebédet kaptunk (ezt az utóbbi időben nagyon tudom értékelni): egy nem túl fűszerezett, de az alapanyagainak köszönhetően ízgazdag, amolyan téli „mindent bele” levest, amiben volt lencse, bab, répa, brokkoli, kelkáposzta/mándold, illetve egy gombás házitésztát, ami látszólag minden faksznit nélkülözött, mégis szuper ízélmény volt. Imádom ezeknek az ételeknek és helyeknek a hányaveti eleganciáját, és azt is, hogy ebben Norbi is annyira partnerem! Mire hazaértünk, kiderült, hogy Lilit behívják szóbelizni a megjelölt suliba!

• Márciusban a csodanős masterminddal és párjaikkal Tokajban és Bodrogkisfaludon hétvégéztünk, váltottunk meg világot, pihentük ki a szóbeli felvételis izgalmakat. Volt, aki túrázott keményen, olykor szakadó esőben, és volt, aki inkább Mádon fedezett fel magának egy cuki kis bisztrót. A teraszon a hősugárzó alatt ülve csodáltuk a tájat és élveztük a szezonális ételeket, és legalább a szánkat és az ízlelőbimbóinkat edzettük, na! 😃 Idegőrlő márciusunk volt, benne Lili szóbeli felvételijével és élete első táncversenyével, ez most pont így volt jó, és nagyon hálás vagyok ezért a társaságért, ahol mindenki más, de a szeretetteljes empátia egyértelműen közös. ❤️

• Április: hú, de vártam! Úgy volt, ahogy az év eleji bejegyzésben is írtam, hogy Párizsban ünnepeljük a házassági évfordulónkat, és 13 év után végre visszatérünk. No, hát Párizs nem így gondolta, és eggyel forróbb lett a belpolitikai helyzet, mint számunkra komfortos lett volna, így iránt változtattunk, és végül Barcelonában kötöttünk ki, ami így utólag a lehető legjobb döntés volt.

Barcelona, úúúúristen! Már a repülő felszállásakor patakokban folyt a könnyem! Tudod, amikor megindul veled a repülőgép, egyre csak gyorsít, gyorsít, majd felszáll…na, ott kirobbant belőlem, annyira boldog voltam, és Münchenben átszálltunk, úgyhogy majdnem teljesen megismétlődött az élmény. ❤️ Barcelonában arcon csapott az életöröm  már első este, pedig a csomagunk nem érkezett meg, de azt éreztem, hogy SEMMI nem tudja elrontani az örömömet. Azért szerencse, hogy volt nálunk egy váltás ruha. Lehet, hogy erről az útról majd külön is mesélek, akár életmód/gasztroszempontból is, ha szeretnétek!

…és ahogy hazaértünk Barcelonából, rá 2 nappal kiderült, hogy a kicsilányunkat is felvették az általa vágyott, 8 évfolyamos osztályba! ❤️

Hosszú voltam, és már itt is van május! Folyt. köv. 😊 Neked hogy telt eddig az év? Mit sikerült már megvalósítani a tervekből? Mi az, ami leginkább megmelengeti a szívedet?

Itt is vagyok az előző, 2022-es évösszegző blogbejegyzésem folytatásával, a 2023-as tervekkel 😊

Ahogy egy adventi Insta-posztomnál említettem, az volt az egyik felismerésem december elején, amikor elővettem a tavalyi Year Compass-t, hogy 2022-re nemhogy szavam, de tervem sem volt igazán. Nem is csoda, hiszen, ha visszagondolok 2023-ra, az első szó, ami eszembe jutott, az a KIÉGÉS volt.

Nos, idén január elején visszatértünk a Mala Gardenbe, és nem csak a 2022-es évet értékeltük, hanem most a 2023-as tervezés sem maradt ki. Sőt! Szavam is lett, amit majd a bejegyzés végén el is árulok. 😊

Mi mindent tervezek 2023-ra?

Ez most 3 területre osztom, így szerintem neked is, nekem is könnyebben átlátható lesz. A három terület pedig: Diéták & Álmok, magánélet és egészség. Kezdjük is!

TERVEK 2023-RA:

DIÉTÁK & ÁLMOK, EGÉSZSÉG, MAGÁNÉLET, CSALÁD

DIÉTÁK & ÁLMOK

Szakmai élet és vállalkozói szempontból előreláthatólag – és rugalmasan kezelve a kitűzött célokat – a fő fókuszom a Diéták & Álmok klubon és az életmódváltás segítő coaching-mentoring konzultációs folyamatokon lesz.

A klubban jelenleg 120 ember tesz nap mint nap az egészségéért, és minden nap teszek azért, hogy ez számukra hasznos és értékes legyen. Jelenleg ott tartunk, hogy

• 320+ recept,
• 66 tudásanyag,
• minikurzusok
• segédletek és
• webinárok felvételei segítik az életmódváltókat a zárt felületen, ezen túl rendszeresen szokáskialakító kihívásokon vehetnek részt, amelyek táplálják a testet, a lelket és elmét is. 😊

Látni a fejlődésüket, eredményeiket pedig számomra is mindennap szívmelengető. A legszebb pedig az, hogy minden résztvevő más, más történettel, háttérrel, élethelyzettel, és lélekemelő, ahogy támogatják egymást is! ❤️

Ahogy az előző blogbejegyzésemben írtam, most már coachként/mentorként is segíteni tudom azt, aki megakadást észlel magán az életmódváltásban, és személyesen velem szeretne közvetlenül dolgozni (erre önmagában a klub keretei nem adnak lehetőséget). Így többekkel már 12 hetes folyamatokban fókuszáltan dolgozunk, és csoda látni a fejlődésüket! ❤️

Tervezem még, hogy a Cukorbeteg Kismama Programot is némileg frissítem.

Illetve idén végzek csoportos facilitátorként is, így várhatóan ősszel már ezzel kapcsolatban is lesz már programom, de erről egyelőre ennyit mondhatok csak el. 😉

Amit tudok még, hogy nem akarok görcsösen kommunikálni a közösségi médiában csak azért, hogy az algoritmusok szeressenek. Hidd el, neked és nekem is jobb, ha nem nyilvánulok meg csak azért, hogy semmiről beszéljek, de arról habosan és hosszan! Hiszem, hogy hosszú távon csak az visz előre, ha önazonos tudok maradni, épp ezért vannak hangosabb és csendesebb időszakaim is, és ezzel a gondolatisággal egyre inkább együtt is tudok élni. 😊

Egészség

Gondolhatnád, hogy a tizenéves tapasztalatomnak köszönhetően biztos minden mindig tökéletesen megy! De neeeem! Eleve, ha valaki a tökélyt tudja csak elfogadni, annak elég nagy eséllyel kudarc lesz a vége, és észre sem veszi, hogy egy csomó kisebb-nagyobb lépést sikeresen abszolvál napi szinten. Szóval nem, én sem vagyok robot, pedig a maximalista felemnek lenne rá igénye, elhiheted!

Nekem az segít évek óta, hogy ahogy megtervezem éves, havi és heti, napi szinten a munkámat, a családi teendőket, úgy van egy Nóri-sávom is minden naphoz, ahol ott szerepel, amit mindenképp meg akarok valósítani magammal kapcsolatban.

Ebben szerepel étkezés, mozgás, folyadékfogyasztás, alvás, de barátnőzés és kozmetikus is. 😊

Mindig, minden sikerül? Dehogy, de sorvezetőként, emlékeztetőként segít az útontartásban, és biztos eggyel többet teszek magamért, mintha semmi nem tennék, vagy meg se próbálnám. 😊

Idén számomra a hangsúly a mozgáson és a feltöltődésen lesz, illetve valamin, amihez a szavam is kapcsolódik, de azt tudod, majd csak a végén árulom el! 😉

Magánélet, család, barátok

Az évben lesznek meghatározó pontok, mint például

• Lili felvételije, amit igyekszünk ép ésszel, szeretetteljesen megélni, és nem hagyni, hogy a saját rossz emlékeink határozzák meg a kislányunknak ezt az élményt.
• Az idei nagycsaládi síelés, ahol legalább 3-szor szeretnék jókedvűen, szikrázó napsütésben, könnyedén síelni, és mellette túrázni is.
• Áprilisban elszökünk pár napra Párizsba házassági évfordulózni, ahol 13 éve megkérte Norbi a kezemet. December 31-én, hirtelen felindulásból le is foglaltuk a jegyünket, nehogy elsikkadjon az ötlet! 😅
• Cél, hogy olyan feltöltő programjaim/programjaink legyenek, ahova nem tudom/se akarom elvinni a laptopot, és a családi nyaralásunkat minimum így megélni. Tavaly csak napi 15 percet engedélyeztem magamnak, és nagyon jólesett a gépnélküliség, fejlődőképes vagyok. 😅
• Szeretnék kijutni az Apukám legalább egyik nemzetközi vívóversenyére. Veterán világversenyekre jár 70+ évesen, és még sikeres is, elképesztő!
• Szeretnék újra táncolni járni, amit imádtam, de valahogy kikopott az életemből.
• Az évre klassz baráti programjaink is lesznek, az első már fix: egy tokaji túrázás, már alig várom. ❤️

Ezek egyelőre a már kitűzött célok. Még van pár gondolat és úti cél a tarsolyban, de ezek még képlékenyek.

Az idei szavam pedig ez: ÖRÖM. Szóval a fentiek megvalósításában ez mindenhol szempont lesz!

Te választottál szót magadnak idénre? Mi szólított meg? Örömmel veszem, ha megírod nekem akár kommentben. 😊

Január: Tervezés

Most már évek óta elvonulunk az év első napjaiban kettesben páros- és családi tervezésre, így tettünk 2022-ben is, amikor 3 napra a Várban egy hangulatos és szuper konyhájú kis hotelbe mentünk, ahol értékeltük a 2021-es évünket, illetve megterveztük és átbeszéltük, mit akarunk 2022-ben megvalósítani saját magunk, párként és családilag is. Mindig sokat ad, így szívből tudom másoknak is javasolni!

Február: Síelés

A másik fix program a nagycsaládi síelésünk, és hosszú évek után ismét olyan örömöt tudott adni a csúszkálás, amit már nagyon régen nem éreztem. Ráadásul most már a kislányunk is síel, így még inkább extra élmény volt, ahogy a 3 generáció együtt szelte a lankákat.

Március: Coach leszek!

Belevágtam a Lemma Coach képzésbe, hogy még jobban tudjam, akár személyesen segíteni a hozzám forduló, életmódváltásukban megakadt, esetleg elindulás előtt toporgó cukorbeteg és inzulinrezisztens ügyfeleimet. Bevallom, amikor először felvetették nekem (Köszi, Ungvári Judit! ❤️), hogy próbáljam meg, csípőből elvetettem, mert hogy „coach-okból Dunát lehet rekeszteni”! 😊

Április: Könnyebbség

A hónap, amikor elkezdtem együtt dolgozni Szilvivel, aki FB-hirdetésekkel kapcsolatban határozottan megkönnyítette az életemet 2022-ben. Szeretem, amikor valaki tudja és érti is, amit csinál, odafigyel folyamatosan a számok alakulására, szükség esetén pedig korrigál…helyettem. Mert nem szükséges mindent magamnak csinálni, ha van, aki jobban csinálja! 😅 Andy mellett ő is egy fontos bástyám. Ráadásul 1-es típusú cukorbetegként az év végén egészséges és gyönyörű kisfia született, öröm látni a boldogságát! Hála-hála! ❤️

Május: Klub

Már régóta terveztem, és ilyen-olyan formában már volt hosszabb mentorprogramom, de májusban végre elindult a Diéták & Álmok klub, ahol már 120 lelkes, életminőségén javítani szándékozó tesz nap mint nap az egészségéért. Szuper csapat, öröm velük dolgozni és látni, ahogy megvalósítják lépésről lépésre a 6+1 lépéses életmódváltó sikerösvényt! ❤️

Június: Hegedű & Svájc

A kislányom első hegedűhangversenye. Igen, pont olyan volt, közben nagyon megható és elképesztő, hogy 1 év alatt eljutott oda, hogy kottából hegedül közönség előtt teljes figyelemmel. Nagyon büszke vagyok rá, a tanára, Márti, pedig egy tündér! ❤️

Ebben a hónapban még fontos kiemelnem, hogy voltunk Svájcban 10 napot, figyelembe véve programok szintjén, hogy egy 10 éves is velünk van:

• fürdőztünk egy szuper szabadstrandon Zürichben a gyors sodrású Limattban és partján;
• ugráltunk az auensteini strand 3 méteres trambulinjáról;
• kirándultunk a Rigin a Vierwaldstätti-tóban és a képeslapszerű tájban gyönyörködve;
• bejártuk Zürichet (az állatkertet is, mert az nálunk mindenhol jolly joker program), Luzernt és Schaffhausent;
• megnéztük a Rajna-vízesést, és
• némileg szociális életet éltünk kedves rokonokkal, akikkel ugyan ritkán, de annál nagyobb szeretetben találkozunk.

Svájccal kapcsolatban még tartozom egy úti beszámolóval, előbb-utóbb jövök vele. 😊

Július: Kiégés & Családtalálkozó

Már egy ideje nyunnyogtam. Kint is, bent is. Leginkább bent. Nem volt lendületem. Semmihez. Elfáradtam. Munkában. Családban. Magamban. Nekem akkor nem 2 éve tartott a home office, hanem 7 éve. Elszigetelődtem. Munkán kívül a szociális kapcsolataim beszűkültek. Szeretek egyedül lenni, és mivel introvertált vagyok, szükségem is van rá, hogy néha senki ne szóljon hozzám…de ennyire nem.

Aztán jött az összeurópai családtalálkozónk. Képzelj el 65 egymást szerető embert, 3-tól 80 évig (Oh, pardon, 79! 😉) 5 országból 5-6 féle nyelvet kutyulva és kézzel-lábbal beszélgetve, olykor sírva röhögve. A legmelegebb napokon (40-41 fokban) Dunabogdányban egy szuper helyes panzió medencéjében vagy annak partján hajtőtől kislábujjig 50 faktoron napkrémben. :-D Régi fotók, régi történetek, sosem látott kisunokatesók első találkozása egymással, Európa túlfelén lakó rokonnal beszélgetés PCOS-ről, endometriózisról, intimtornáról és meddőségről. Élmény volt látni a különböző testalkatú női rokonok szépségét. Annyira jó találkozás volt! ❤️

Augusztus: Kiégés után magamra találás

Annyira feltöltődtem a családtalálkozón, hogy azt éreztem, visszatért belém az élet, visszakaptam magamat, a hangomat, az életkedvemet, és egyértelművé vált, hogy borzasztóan fontos még tudatosabban odafigyelnem a feltöltődésre, és arra, hogy 3 havonta legyen valami klassz, legalább 3-4 napos feltöltő programom, ahova nem tudom elvinni a laptopomat se…és ez prioritás, amit elméletben tökéletesen tudtam, de a gyakorlás még kevésbé ment. 😅

Szeptember: Wonderwomen Mastermind

2021 után 2022-ben is elvonultunk a Csajokkal 3 napra Bodrogkisfaludra, ahol némileg gasztrokalandozunk, lelkizünk (jó sokat 😅), medencézünk egy szuper vendégház kertjében, lehet szaunázni, dézsafürdőzni, és nagyjából 2-t pislogunk, és már megyünk is haza. Minimális biznisztéma is van, ha már vállalkozók vagyunk, de ez a 3 nap inkább rólunk és egymásról szól. Hálás vagyok, hogy vagyunk egymásnak! ❤️

Október: Levizsgáztam…

…Lemma Coach-ként. Életem egyik legjobb döntése volt a képzés. Nem csak azért, mert úgy érzem, passzol hozzám a szemlélet és szakma, hanem azért is, mert Wiesner Edittől rendkívül sokoldalú és gyakorlati eszköztárat is kaptam, ami nem csak az ügyfeleim számára hasznos, hanem nekem is a mindennapokban. Most már élesben is dolgozom, és minden nap hálás vagyok, hogy segíthetek az érintetteknek! ❤️ Jelenleg a Diéták & Álmok klub tagjainak van elsőbbsége, hogy személyesen dolgozzanak az elakadásaikon, megfejlődnivalóikon velem. Ha csatlakoznál a klubhoz, IDE kattintva teheted meg!

November: Mala Garden Norbival & évtervezés

Hogy el ne felejtődjön az a rendszeres feltöltődés, azzal a lendülettel le is foglaltunk egy hosszú hétvégére a szobánkat a siófoki Mala Gardenben. Kicsit le voltunk robbanva, mégis annyira jó élmény volt minden szempontból a szálloda (gasztronómiai aspektusból is kimagasló – igen, ez mindig fontos, és nem feltétlenül az, hogy puccos legyen), hogy eldöntöttük, 2023 elején ide térünk vissza az éves tervezésünkre. Így is lett, de erről majd írok jövöre. 😅

December: Táncgála & szilveszter

Az év egyik megkoronázása Liliék művészeti sulijának kortárs táncgálája, ahol az elsős kismanóktól a továbbképzős gimnazistákig minden évfolyam fellép 1 vagy 2 elképesztően komoly koreográfiával. Áll-leesős és megható élmény egyszerre. ❤️

Nem is tudom, hány év után először újra felnőtt társaságban – a masterminddal + párjaikkal – szilveszteri „buliztunk”. Annyira szuper volt, hogy én, akinek nagyjából fél 10-kor lefő a kávéja, hajnal fél 5-kor felküdtem le. 😅 Anzsiék szuper házigazdák voltak, tökéletes évzárás és évkezdet volt másnap egy sétával a Gödöllői Arborétumban. ❤️

Úristen, de hosszan írtam! Itt vagy még? Ha igen, gyere vissza a napokban, mert mutatom, mit tervezek 2023-ra! 😊