Azt hiszem, az olvasóim számára nem teljesen új információ, hogy a cukorbetegség és az inzulin-rezisztencia – bár nem minden esetben – sokszor együtt jár egy megnövekedett testsúllyal is. A túlsúly pedig kisebb-nagyobb mozgásszervi panaszokat okozhat, akár rövid, akár hosszú távon is. Gyakran tapasztalom, hogy aki ilyesmivel küzd, inkább lemond a mozgásról, ami szintén nem fogja segíteni a testtömegének optimalizálását.

Melyek a leggyakrabban előforduló mozgásszervi panaszok túlsúly esetén?

Derék, térd, csípő és lábpanaszok a leggyakoribbak. A túlterhelés miatt az ízületi porc először felpuhul, terhelésre fokozódó fájdalmak jelentkeznek. Ez gyakran reggel felkelés után jelenthet gondot, majd lassan bejáródnak az ízületek.

Mit tudsz azoknak javasolni, akik túlsúlyosak, de szeretnék az életük részévé tenni a sportot?

Legfontosabb mindig a fokozatosság. Lépésről-lépésre érdemes haladni. Először csak egy séta és olyan mozgásforma választása, ami ízületkímélő mégis dinamikus mozgás. Ez lehet például szobakerékpározás, amit télen/nyáron is bevethető, ráadásul nem csak állóképességet javít, hanem kalóriát égethetünk vele. Jó lehet még az úszás is (gyors és hát) és az elliptikus tréner rendszeres használata, amiben folyamatosan lehet fejlődni. Ilyen esetben egyébként egy gyógytornász – személyi edző a legjobb párosítás, mert ő segíteni tud abban, hogy megelőzzük az ízületi túlterhelést, a felesleges fájdalmakat, illetve hogy megtaláljuk azt a pulzustartományt, amelyben a leghatékonyabb a mozgás. A cél, hogy örömforrása, szokássá alakítsuk a testmozgást, de a lényeg, hogy mindezt fokozatosan építsük be az életünkbe. Ne keressünk kifogásokat, a gyógytornát egy szakképzett, tapasztalt gyógytornász – személyi edzővel bárki, bármikor elkezdheti.

Mi a tapasztalatod, mennyivel támogatja meg a túlsúlyos páciensek gyógyulását, ha a fizikai aktivitás mellett odafigyelnek az étrendjükre is?

70 % diéta, 30% mozgás. A diéta fontosabb. Ha valaki komolyan gondolja a fogyást, a diéta nélkül csekély eredmény lesz. A fogyás 70%-ban a megfelelő étrendtől függ, de a megfelelő egyénre szabott mozgásforma sem hagyható ki. A kettő együtt a tuti.

Bármilyen korosztály számára van a hétköznapokba jól beilleszthető mozgásforma?

Pontosan, nem függ életkortól a mozgás, a kulcs a rendszeresség, fokozatosság. Napi rutinná alakítás a cél. Például egy túlsúlyos páciensem térdfájdalomra panaszkodott, javarészt terheléskor jelentkezett ez a fájdalom, így a mozgásról inkább lemondott, majd amikor a javaslatunkra biciklizni kezdett, már 1-2 héten belül érezhető volt számára a változás. Ergo nem kell lemondani a mozgásról ilyen esetben sem, viszont fontos, hogy a hosszú távú siker érdekében a mozgás mellett tudatosan odafigyeljen az étrendjére is.

Köszönöm az interjút! Folytatása következik.