A hasnyálmirigy által termelt inzulin szerepe, hogy segítse a glükóz felszívódását a vérből a sejtekbe, ezáltal energiát nyerjünk belőle. Viszont inzulin-rezisztencia (IR) esetén a sejtek nem kötik meg, nem ismerik fel az inzulint, ezért nem tudja kifejteni a hatását. Így a hasnyálmirigy még több inzulint termel, ami hosszú távon a kimerüléséhez vezet, és előbb-utóbb cukorbeteggé válhatunk. Nem véletlenül nevezik az inzulin-rezisztenciát a cukorbetegség előszobájának. A szénhidrát diéta ilyenkor nagyon fontos, főleg, ha babavállaláson törjük a fejünket.

INZULIN-REZISZTENCIA, SZÉNHIDRÁT DIÉTA ÉS BABAVÁLLALÁS

Magyarországon 2003 és 2013 között megduplázódott a háziorvosnál regisztrált cukorbetegek száma, a KSH legfrissebb (2015-as) adatai szerint ez a szám eléri az 1,24 milliót (ez a szám még 2013-ban 1,31 millió volt, forrás:KSH). Legalább ennyien lehetnek, akik még nem tudják, és azok, akik már diagnosztizált inzulin-rezisztensek vagy csökkent glükóz-toleranciával (IGT) élnek.

A szénhidrát diétát alapvetően számukra fejlesztették ki. Nem tévesztendő össze a ma oly népszerű low carb (alacsony szénhidrát) diétával, ugyanis a szénhidrát diéta esetében meghatározott mennyiségű szénhidrátot kell elfogyasztani, ami nem feltétlenül kevés. Se kevesebbet, se többet. Ezt a mennyiséget diabetológus vagy endokrinológus szakorvos határozza meg, majd jobb esetben egy dietetikussal szorosan együttműködve épül fel az étrendünk, figyelembe véve, hogy mindannyiunk szervezete másképp működhet, másképp reagálhat.

Leggyakrabban 160 grammos szénhidrát diétát írnak elő a szakorvosok, napi 5-6-szori étkezésre lebontva – de ez az érték lehet 120 gramm és 220 gramm is – figyelembe véve a vércukorszintünket, inzulin-rezisztencia esetén az inzulinszintünket, a testtömegünket, a fizikai aktivitásunkat, esetleges babavárásunkat, stb. FONTOS, hogy – a fenti szempontokat szem előtt tartva – ezek az értékek egyénenként eltérhetnek.

Ha van a környezetedben inzulin-rezisztenciával együtt élő ismerősöd, talán már arról is hallhattál, hogy sok esetben a gyermektelenség hátterében az IR állhat. Ha csak azt veszem, hogy hány FB-csoport szerveződik erre a témára, bizton állíthatom, hogy ez sok ezer nőt érinthet, és ne feledkezzünk meg a férfiakról sem, őket legalább annyira érinti, de erről majd beszéljünk máskor.

Ma Ur Anitával, a méltán népszerű Örömterv blog írójával készítettem interjút, aki maga is érintett, és kendőzetlen őszinteséggel beszél arról, hogy élte meg a diagnózist, milyen változásokat hozott az életében a szénhidrát diéta, mi segítette leginkább, hogyan hangolta élvezhetőre ezt az elvileg korlátozásokat hozó életmódot, és mi volt a legörömtelibb hozadéka ennek az időszaknak.

10+1 KÉRDÉS – 10+1 VÁLASZ

1. Mi volt az a pillanat, amikor először szembesültél azzal, hogy a szénhidrát diéta elvei szerint kell étkezned?

A második terhességem alatt, 2014-ben állapítottak meg terhességi cukorbetegséget. Méghozzá elég magas értéket mértek a terheléses vércukor vizsgálaton, így nem volt kérdés, hogy azonnal 160 grammos szénhidrát diétára kell átállnom.

2. Hogy élted meg?

Értetlenül álltam a dolog előtt, mivel én is azt hittem – ahogy az a köztudatban él -, hogy a cukorbetegség az idős, elhízott, egészségtelen életmódot élő emberek betegsége. Ehhez képest én jó formában voltam és viszonylag egészségesen étkeztem, sportoltam. Meglehetősen kevés segítséget kaptam ahhoz, hogyan állítsam össze a diétámat, ugyan volt egy kötelező terhes-diétás tanácsadás, de a legfőbb alapelveken kívül gyakorlati segítséget nem kaptam. A kapott mintaétrend pedig elkeserítően egyhangú volt, amiben olyan elavult dolgok is szerepeltek, mint például a fehér zsömle reggelire. Állandóan éhesnek éreztem magamat, folyton ácsingóztam a tiltott dolgok után, és ennek ellenére is rossz értékeket mutattak a kontroll-vizsgálatok, mert csak lassan jöttem rá, mire hogyan reagál a szervezetem. A terhesség végére sikerült többé-kevésbé elsajátítanom a diétázás rutinját és néhány nekem való ételt kikísérletezni.

3. A szülést követően helyreállt a szénhidrát-anyagcseréd?

Minden orvos azzal biztatott, hogy a terhességi cukorbetegség átmeneti állapot, a szülés után helyreáll a szénhidrát-anyagcsere. Az első, 6 hetes értékek valóban rendben voltak, bátran ettem újra mindent, nem diétáztam tovább. Azt javasolták, hogy évente ellenőriztessem a vércukor-értékeimet. Egy év múlva meg is tettem, és egy vacak lelettel a kezemben mentem el egy diabetológus-endikronológus szakorvoshoz. A diagnózis: enyhe inzulin-rezisztencia és egy komoly csökkent glükóz-tolerancia (IGT), ami így együtt a cukorbetegség előszobája. Az orvosom szerint diéta nélkül kb. két év múlva „valódi” cukorbeteg lennék, diétával ez akár 20 évre is kitolható. Bár elkeserített ez a diagnózis, de nem volt kérdés, hogy újra rászánom magam a diétára – ezúttal már egy életre szólóan.

4. Mi volt a legkellemesebb meglepetés a szénhidrát diétával kapcsolatban?

Volt bennem az elején egy belső ellenállás és sajnáltam is magam, szerencsétlennek éreztem magamat, hogy csak jelentős megszorításokkal étkezhetek ezentúl. Felismertem azonban, hogy ez a belső ellenállás és a berzenkedés, panaszkodás egyáltalán nem könnyíti meg a helyzetemet. Megráztam magam és azt mondtam: ha már tényleg így áll a dolog, akkor legalább élvezzem! Tudatosan kerestem a „trükköket” és megoldásokat arra, hogy az evés továbbra is örömteli, élvezetes része legyen az életemnek, elkerüljem az éhezést és természetessé váljon a szénhidrát-diéta. A legkellemesebb meglepetés az számomra, hogy ez valóban lehetséges. Igenis lehet akár életre szólóan úgy diétázni, hogy közben az nem egy kötelező feladat, egy nemszeretem rutin, egy önként vállalt aszkétaság; hanem az élvezeteket ugyanúgy biztosító, de egészséges étkezés, amivel jót teszek magamnak.

5. Mi volt a legnagyobb segítség, amit az életmódváltásod – mert ez praktikusan az – során kaptál?

Az „állami egészségügy” nem könnyíti meg az ember dolgát, kezdve azzal, hogy milyen vizsgálatokat, segédeszközöket finanszíroznak és melyeket nem. Több orvos részéről tapasztaltam azt a hozzáállást, hogy nem veszik komolyan a problémát, hiszen még nem vagyok cukorbeteg. Időbe telt, mire olyan orvost találtam, aki a diéta és a mozgás fontosságát szem előtt tartja és hangsúlyosan kezeli a megelőzést. A mindennapokban pedig nagy segítséget jelent az, hogy tudatos kutatómunkával jó recepteket, megfelelő lelőhelyeket kutattam fel. A terhesség alatt a koplalós, egysíkú étkezéstől mentett meg, amikor rátaláltam Nóri oldalára, a Diéták & Álmok-ra. Nóritól végre olyan recepteket és személyes segítséget kaptam, amelyek a jóízű, élvezetes étkezést teszik lehetővé. Abszolút felhasználóbarát, gyors és egyszerű receptjei tényleg megkönnyítik azt, hogy ne nekem kelljen hosszasan kísérleteznem egy hagyományos recept diétásításával vagy találjak egy gyorsan összedobható 20 perces vacsora-ötletet a blogján.

6. Hogy segítette a családod a diétával kapcsolatos változást az életedben?

Nem volt kérdés, hogy a férjem támogat ebben. Bár ő nem diétázott velem olyan szigorúan és számolósan, mint én, de szívesen ette ugyanazokat az ételeket, amiket én ettem. Ez nagy segítség, hogy nem kell kétfélét főznöm, és lelkileg is nagy támogatás, hogy nem kell „ellenszélben” diétáznom. A gyerekek kicsit konzervatívabb ízlésűek, nehezebben fogadják el az újdonságokat, de nekik is lett néhány új kedvencük azok közül, amiket újabban főzök.

7. Milyen új szokásokat sikerült becsempészni a családod életébe is?

A cukrot teljesen száműztük a konyhából. Egyáltalán nem készítek már édességet cukorral, csak nyírfacukorral, eritrittel, steviával. Eleinte ugyan még mindenki érezte a különbséget ízben, de pár hét alatt mindannyian hozzászoktunk és megszerettük az így készült desszerteket. Fehér lisztet is csak minimális mennyiségben használok, állagjavításra, teljesen jól működik a legtöbb recept teljes kiőrlésű lisztekkel. A hagyományos kedvencet, a rántott húst is így készítem el: teljes kiőrlésű lisztbe és teljes kiőrlésű panírba forgatva, mindenki szereti.

8. Lett új kedvenc ételed?

Több is! A barna rizs szerintem sokkal finomabb és ízesebb, mint a fehér rizs. Eszembe nem jutna már fehér rizst főzni köretnek. A gabonák közül a bulgur lett még a nagy kedvencem, gyors és univerzálisan felhasználható köret. Gyakran használom a wokot is, egészséges, kevés olajjal készült ételek készíthetőek így: hetente kerül nálunk az asztalra wokban pirított csirkemell, idényzöldségekkel összesütve. A legújabb felfedezettem pedig Nóri sütőtökös-cukkinis-csokis tarte-ja, nagyon finom lett, minden sütit imádok, ami csokis!

9. Nem titok, hogy támogató coachként részt veszel a Diéták & Álmok szénhidrát diétás online tanfolyamain. Mit tanultál a csoporttól?

Nagyon sokat! Minden csoport újra és újra megerősíti azt a hitemet, hogy együtt minden könnyebb. Egyedül sokkal nehezebb egy jelentős életmódváltást elkezdeni vagy motiválni magunkat. Egy támogató csoport, ahol mindenki hasonló problémákkal küzd, mint mi, nagy segítséget jelent. Lehet bátran kérdezni, saját bevált ötleteket megosztani, mindig kapok én is új információmorzsákat és főzési tippeket ezekben a csoportokban.

10. Kiknek ajánlanád?

Azoknak, akik most kapták meg a diagnózist, hogy szénhidrát-diétázniuk kell, azoknak mindenképpen. Azoknak is, akik saját elhatározásból döntenek úgy, életmódot váltanának, egészségesebben szeretnének étkezni. A kezdésben óriási segítség lehet, hogy strukturált, dietetikus által jóváhagyott „elméleti” alapot és konkrét recepteket kapnak a részvevők. Azoknak is nagy segítség lehet, akik már egy ideje diétáznak, de szeretnének új inspirációkat, ötleteket kapni, újult erővel folytatni az életmódváltást.

+1. Mit tartasz a legnagyobb sikernek az életmódváltásodat illetően?

Miután az IR+IGT diagnózis után elkezdtem fegyelmezetten diétázni, kb. 3 hónap múlva terhes lettem a harmadik gyerekemmel. Biztos vagyok benne, hogy diéta nélkül, ingadozó cukorszinttel ez sokkal nehezebben ment volna. Azt hiszem, nem kell ennél nagyobb siker! :-)

Köszönöm az interjút, Anita, boldog babázást! :-)

Szívesen megosztanád velem a történetedet? Örömmel veszem, ha megírod nekem a nori@dietakesalmok.hu e-mail címre, köszönöm. :-)